A slow vagy lassú desztináció kapcsán az alábbi jellemzések, fogalmi lehatárolások jelentek meg a szakirodalomban.

SzerzőDesztináció jellemzői
Meng & Choi, (2016)Kiválóság, jó pihenés lehetősége, helyi kultúra, természet, komótos étkezés.
Lőrincz & Ernszt (2017)Természeti környezet, gyógyító klíma, Naturpark, kulturális örökség, spiritualitás, báj, jó életminőség, nyugalom, békés atmoszféra, slow közlekedés, környezetbarát megoldások, slow programok, aktív civil társadalom, emberléptékűség, bizalom,  vendégszeretet, jó közbiztonság és helyi termékek boltja.
Higgins-Desbiolles, 2018Eredetiség, fenntarthatóság.
Chen & Huang, (2019)Gasztroturizmus és lassú turizmus összekapcsolás jó irány.
Pécsek (2014, 2019)Turizmusfejlesztési alternatíva bármilyen terepen alkalmazható, akár nagyvárosi, akár vidéki környezetről van szó, továbbá alkalmazásával a turista és a helyi lakosság érdekei is könnyen közös platformra hozhatók. Az egészségturizmus és a kulturális turizmus szinergiája vezethet el a lassú desztinációvá váláshoz.
Piskóti, Marien, Papp, & Nagy (2023)A slow szemléletben kiteljesedő desztinációfejlesztés a település fejlődésének szerves, integratív útja, a helyi erőforrások értékvezérelt turisztikai hasznosítása és fejlesztése. Ebben részt vesznek a helyiek akár a mindennapi életüket élve, vagy új megélhetési, vállalkozási lehetőséget találva.

Forrás: Saját szerkesztés szekunder kutatás alapján (2024)

Mint a táblázatban jól látszik, a fenntarthatóság, a természet, a helyi értékek, helyi kultúra kapnak kiemelt szerepet szinte minden megközelítésben. Az autentikusságot és a kiválóságra való törekvést tartom a legfontosabb szempontnak.

Meghatározásom alapján a Slow desztináció: lehet városi vagy falusi desztináció, ahol fenntartható és tudatos, autentikus turisztikai termékfejlesztés és menedzsment zajlik, felhasználva a slow turizmus modelljeit. A szolgáltatások elsődlegesen az autentikus helyi értékekre épülnek: helyi alapanyagokat felhasználó vendéglátóhelyek, helyi (akár agro-) kultúra, szokások bemutatását szolgáló bel- és kültéri terek, kisebb méretű, helyi lakosok által és helyi munkaerővel üzemeltett szálláshelyek.

Javasolt elnevezés: slow desztináció vagy slow szemléletű desztináció.

És akkor lássuk, hogy hol találhatunk slow desztinációt Magyarországon.

Forrás: Saját szerkesztés a szakirodalmi elemzés alapján, 2024

A fenti térképen 45 település lett jelölve, ezek a következők szervezetekhez, projektekhez rendelve:

Slow Budapest: Budapest.

Slow Living Hungary: Budapest, Eger, Gyöngyös, Gyöngyöstarján, Poroszló.

Alföld Slow Egyesület: Almáskamarás, Békés, Békéssámson, Biharugra, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Doboz, Ecsegfalva, Elek, Gádoros, Gyomaendrőd, Gyula, Kamut, Kardoskút, Kevermes, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Magyardombegyház, Mezőkovácsháza, Méhkerék, Nagykamarás, Sarkad, Újkígyós, Vésztő.

Slow Food International: Budapest, Budapest, Szakadát, Kerekegyháza, Abaújszántó.

Slow térkép: Budapest, Bük, Szeged.

Slow Food projekt: Kecskemét.

Cittàslow International: Hódmezővásárhely.

Önálló települések: Hévíz, Kiskunhalas, Kőszeg, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Szikszó.

A lista folyamatosan bővül, kutatásaim alapján vannak még további települések, amelyek 2030-ig slow szemléletűvé szeretnének válni. Az alábbi térképen kékkel jelölve láthatóak ezek a települések.

Forrás: Saját szerkesztés a szakirodalmi elemzés alapján, 2024 (zöld = meglévő, kék = tervezett)

Összesen 154 település van a térképen, azaz 109-cel több, mint a slow turizmusban ma érintett települések száma.

Írta: Dr. Szőke Tünde Mónika

Kategóriák: Tudásmegosztás