Elek mai területén már a honfoglalás előtti időszakban különböző népek is megfordultak, de a legelső, Eleket említő írásos emlék 1232-ből származik. A települést, a törökdúlást és a 15 éves háború pusztításait követően, német telepesekkel népesítette be báró Harruckern János György, 1724-ben. Ezt követően Elek töretlen fejlődésnek indult, az 1854-es források már mezővárosként említik. Ennek a folyamatnak a trianoni békeszerződés vetett véget, Elek elvesztette piacainak egy részét, határ menti településsé vált.
A 2. világháborút követően a német lakosság nagy részét kényszermunkára hurcolták, illetve elűzték, és az ország más részeiről hoztak helyükbe telepeseket, valamint Felvidékről elűzött magyar családok is kerültek településünkre.
A kiűzöttekkel való kapcsolattartást szolgálják az 1990 óta rendszeresen megrendezett világtalálkozók. Településünk 1996-ban városi rangot kapott. Elek az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött, és jelenleg, egy több nemzetiség által lakott, sokszínű kulturális élettel rendelkező, 4.815 fő lakosú kisváros.
A turisztikai látnivalók sorából kiemelhető az 1796-ban, barokk stílusban épült Római Katolikus Sarlós Boldogasszony Templom, a településen a 19. és 20. század fordulójáról fennmaradt polgári házak, a német nemzetiségi tájház a berendezett tájszobával, a szlovák, román és cigány tájház, a 2001-ben felavatott országos emlékhely a németek kiűzetésének emlékére, valamint a Római Katolikus temetőben lévő kálvária és sírkert.
Eleken napjainkban 3 telephellyel, közel 150 gyermek befogadására alkalmas óvoda működik. A gyermekek oktatásáért két iskola felel, a Dr. Mester György Általános Iskola és az Eleki Román Nemzetiségi Általános Iskola. Elek hagyományaihoz és múltjához hűen természetesen az óvodákban és az iskolákban a román mellett német nemzetiségi oktatás is folyik.
A bölcsődei ellátást napjainkban a Városi Mini Bölcsőde és a Gocz Elvira családi bölcsőde biztosítja a családok részére, ami kevésnek bizonyul, ezért is olyan nagy eredmény számunkra, hogy egy teljesen új önálló bölcsőde épül.
Városunkban a Gyulai SZC Harruckern János Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium biztosítja a középiskolai oktatást. Sajnos ezen a területen a gyermeklétszám csökkenése és az iskola folyamatos átszervezése miatt a diáklétszám töredékére csökkent, a megszűnés fenyegeti az intézmény eleki telephelyét.
A lakosság nagyrésze vallási megosztásban római katolikus, de vannak szép számmal ortodox, evangélikus és református vallásúak is.
A közművelődési feladatok ellátásért a Reibel Mihály Városi Művelődési Ház és Könyvtár felel, szoros együttműködésben a városi és nemzetiségi önkormányzatokkal, intézményekkel és egyéb szervezetekkel.
A városban működő és eddig nem említett intézmények: Napközi Konyha, Eleki Pszichiátriai Betegek Otthona, Naplemente Idősek Otthona, Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Eleki Intézményegység, Eleki Életmódközpont, Hetednapi Adventista Egyház, Eleki Idősek Otthona, Speciális Gyermekotthon.
A 2020-as évekre jelentős teret nyertek városunkban a civil szervezetek, szerepük elengedhetetlen a közösségi életben, a városi rendezvényeken. Főként a sport, közösségépítés, hagyományőrzés és a gasztronómia terén erősek és aktívak a szervezetek. A város életében fontos szerepet vállaló civil szervezetek: Elek Város Fejlődésért Közalapítvány, Gocz Elvira Alapítvány, Riha Ilona Alapítvány, Vajdaságért Alapítvány, Az Eleki Románokért Egyesület, Eleki Általános Iskola Sportegyesület, Eleki Asztalitenisz Se, Eleki Gazdák Vadásztársaság, Eleki Napsugár „Nyugdíjas” Egyesület, Eleki Németek Egyesülete, Eleki Nemzetiségi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Eleki Polgárőrség, Eleki Román Hagyományőrző Táncegyesület, Eleki Polgárőrség, Eleki Szlovákok Egyesülete, Eleki Utánpótlás Sportegyesület, Kiscsillagok Egyesület, Magyarországi Cigányok Esélyeiért Egyesület, Munkás Horgászegyesület Elek, Szabadidő Sportklub Elek, Szabadidő Lovas Klub Elek, Velek Vezér Hagyományőrző Íjászegyesület, Zártszelvény Sportegyesület.
Városunk testvértelepülései: Gerolzhofen, Laudenbach, Borossebes, Igazfalva, Ottlaka. A testvértelepüléseken felül a legerősebb külkapcsolatunk az Eleki Kulturkreis – Eleki Kulturális Egyesület – vonatkozásában valósul meg. A szervezet főként az első világháború után Németországba kiűzött eleki németeket és leszármazottjaikat fogja össze Leimen városa és vonzáskörzetében, valamint ápolja és megőrzi az eleki hagyományokat.
A város legnagyobb rendezvénye a 1990 óta megrendezésre kerülő Elekiek Világtalálkozója. A rendezvény fő célja a II. világháborút követően Elekről kiűzöttekkel és családjaikkal való kapcsolattartás, valamint igényes kulturális programok megrendezése, a lakosság szórakoztatása.
Elek város honlapja itt érhető el.
Közelben található tagtelepüléseink: Kétegyháza, Lőkösháza, Gyula.