Csorvás Békés vármegye nyugati részén található.
Már az 1150-es években templomos falu volt, 1997-ben tárták fel a középkori templomot. 1456-ban említik először Csorvást, amikor V. László Hunyadi Jánosnak adományozta a falut.
A XX. század fordulóján alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. 2005. július 1-jétől város.
Látnivalói között 3 templomot és egy imaházat is találunk, emléket állítottak a világháborúkban elesett katonáknak, illetve Trianonnak és a Millenniumnak is. Itt is találhatunk egy kastélyt, a Rudolf-majori Wenckheim kastélyt, valamint magtár- és malomépületeket, magyar és szlovák parasztházakat. Hazánk egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növényének, a volgamenti héricsnek is (Adonis Volgensis) lelőhelye Csorvás. Védett épület Mészáros Endre, a csorvási csodadoktor háza is, aki az 1800-as évek végén tette híressé a települést. Kiemelt fontosságú a Hudák Család Kézi Szövő Műhelye, ahol népi szőttesek, valamint ebből készült viseletek tekinthetők és vásárolhatók is meg. Járt a településen Bartók Béla (nagyszülei itt lettek eltemetve, szülei itt esküdtek), Munkácsy Mihály, aki itt festette a Búsuló betyár című festményét.
Több szálláshely is található Csorváson.
Csorvás honlapja itt érhető el.
A közelben található tagtelepüléseink: Gádoros, Kondoros, Csabaszabadi, Csanádapáca, Újkígyós.