Az Alföld Slow Egyesület „A hónap települése” programjának negyedik települése, Doboz. A cikksorozat 7. részében Sziromi Katalin, művészeti előadó, sportszervező, a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársa válaszolt kérdéseinkre. Az Alföld Slow Egyesület nevében a kérdéseket Szőke Tünde tette fel.
Alföld Slow Egyesület: Kérem, hogy mutatkozzon be, mondjon néhány szót magáról! Mióta él Dobozon?
Sziromi Katalin: 1977-ben születtem, Dobozon laktam 1996-ig, majd Békéscsabára költöztem, iskolai tanulmányaim végett.
1983 óta a dobozi aerobik csoport tagja vagyok.
1998-ban Hidvégi Julianna, a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár intézményvezetőjének a felkérésére, kezdtem el a művelődési házban dolgozni, akkor már aerobik sportedzői végzettségem birtokában vettem át Julikától a dobozi aerobikcsoportok vezetését.
2006-ban államvizsgáztam le Szarvason, az akkor még Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karán, tanítói szakon. Ezután a békéscsabai Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola kézi- és gépi hímző, majd a népi játszóház foglalkozásvezetői és népi játék és kismesterségek oktatói szakát is sikeresen elvégeztem.
2009-ben alakult meg a Dobozi Népművészeti Egyesület, amely tagja, alkotója és az egyik oktatója vagyok én is a kezdetek óta.
Alföld Slow Egyesület: Kérem, hogy mutassa be röviden az Egyesületüket!
Sziromi Katalin: 2001-ben alapítottuk meg segítőimmel együtt a Dobozi Szabadidős és Mozgáskultúra Közhasznú Sportegyesületünket (5624 Doboz, Hunyadi utca 1.). A kezdetekkor egyesületünk célja az volt, hogy a sportolás lehetősége minden Dobozon élő ember számára elérhető legyen, korra és nemre való tekintet nélkül.
Egyesületünk alapcéljai közé tartozott már akkor is a közösségteremtés, a kulturális tevékenység, a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés és az egyéni és a közösségi aktivitás támogatása, cselekvési lehetőségek bővítése.
Így alapfeladatunk lett az évek során településünkön az aerobikon kívül, a hímzés, az amatőr néptánc és a társastánc oktatása, működésének támogatása is.
2014-ben a Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megyei Nemzeti Művelődési Intézet közös „Újra öltünk, örökítünk” projektjébe kapcsolódtam be én is, akkor már végzett népi játék és kismesterségek oktatóként (hímző oktatóként), amely keretében egy akkor 16 fős hímző szakkört sikerült beindítanunk.
„Újra öltünk, örökítünk” – 2015 kiállítás, fotó: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai
Alföld Slow Egyesület: Hol lehet megtalálni az Egyesületet Dobozon belül?
Sziromi Katalin: Doboz nagyközségben a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár nagytermében és a klubszobájában, illetve a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóházban biztosít a foglalkozásainknak helyet, biztosítva ezzel számunkra a sportolás lehetőségét, az aerobikedzések, a néptánc és társastánc óráink és a hímző szakköri foglalkozások megtartását, a gyermekek, az ifjak és a felnőttek számára egyaránt.
Alföld Slow Egyesület: Milyen online felületeken érhető el az Egyesület?
Sziromi Katalin: A tevékenységünkről szóló információkat elsősorban a Facebook felületein igyekszünk propagálni, illetve az egyesületünk honlapján, amelyet igyekszünk lehetőségeinkhez mérten frissíteni.
Alföld Slow Egyesület: Milyen rendezvényeik, programjaik vannak vírusmentes időszakokban?
Sziromi Katalin: A Dobozi Nefelejcs Hímző Szakkör tovább él azóta is, egyesületünkkel pedig besegítünk folyamatosan a költségeik biztosításába, az alapanyagok és eszközök beszerzésébe.
A hímző szakkör foglalkozásait a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóházban van lehetőségünk megtartani heti rendszerességgel, ahol egy-egy állandó kiállítás keretében igyekszünk bemutatni tagjaink munkáit a nagyközönség számára is.
Jelenlegi kiállítás a Széchy Tamás Emlékházban, fotó: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai
Szervesen részt veszünk tagjainkkal a település népművészeti és hagyományőrző életében, és más települések rendezvényeire történő meghívásoknak is igyekszünk eleget tenni, ahol kiálltások megrendezését és kézműves bemutatókat is vállalunk. Jelenleg 8 fővel működünk.
Békés Megyei Hímző találkozó (2015) és Dobozi Mézes Fesztivál (2016), fotó: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai
Évente 2 alkalommal a művészeti csoportjaink közös bemutatóján, egy-egy kiállítás keretében bemutatjuk a hímző szakkörben elkészül alkotásokat is.
Tartunk rendszeresen nyílt szakköri foglakozásokat, ahol bárki megismerkedhet a szakkörünk életével, és természetesen kipróbálhatja hímző tudását is.
Hímzőkör, fotó: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai
A Dobozi Közösségi Ház és a Dobozi Népművészeti Egyesület közös szervezésében rendezett nyári gyermek kézműves tábor segítői vagyunk, ahol igyekszünk átadni hímző tudásunkat a felnövekvő nemzedék számára is.
Nyaranta gyermek hímző szakkör keretében is igyekszünk átadni tudásunkat a gyermekeknek és ifjaknak, illetve bárkinek, aki szeretne elmélyülni ezen szép hagyományőrző és lelket feltöltő tevekénységben, a hímzésben.
Nyári kézműves és hímző táborok (2018-2019) fotó: , fotó: Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai
Alföld Slow Egyesület: Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Sziromi Katalin: Szakkörünk tagjaival szeretnénk az elkövetkezőkben is minél több tájegység hímzéskultúrájával és hagyományos népművészetével megismerkedni. Folytatni szeretnénk ezt a jól működő közös alkotómunkát.
Szeretnénk kirándulásokat szervezni, ahol megismertethetjük szakkörünk tagjait a más tájak népművészeti tevékenységeivel, hímzéskultúrájával testközelből.
Ajándék textilhímzés a Katolikus Templomba, fotó: Jantyik Tibor, Sziromi Katalin és Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár munkatársai
Alföld Slow Egyesület: Miért ajánlaná a vendégek figyelmébe Dobozt és Egyesületüket?
Sziromi Katalin: Elmondhatjuk, hogy a hagyományőrzés mindig is szerves része volt a településünkön élő embereknek, ezen belül a kézimunkázás és a hímzés is, amellyel szebbé tehetjük saját otthonunkat, ruházatunkat, használati tárgyainkat, illetve egy saját kézzel elkészített hímzett tárgy még mindig személyesebb ajándék, mint egy boltban vásárolt holmi.
Nagy örömünk, hogy az együtt alkotás élményén túl lehetőséget tudtunk biztosítani szakkörünk tagjainak arra, hogy sok új dolgot megtanulhassanak, megismerhessenek és kaphassanak egy kis szeletet, e csodálatos, régi mesterség fortélyaiból és szépségéből. Ma már egyre kevesebben hímeznek, de mi bízunk benne, hogy a Dobozi Nefelejcs Hímző Szakkör tagjai később a saját megszerzett tudásukhoz mérten tovább is adják majd ismereteiket a környezetükben élőknek.
Mit is adott a hímzés számunkra az eltelt évek alatt? Megélhettük együtt az alkotás örömét, a teljes kikapcsolódás jóleső, felemelő érzését, no meg egy-egy tárgy saját kézzel való elkészítése lehet akár az önkifejezés megnyilvánulása is. Hiszen a kézimunkázás öröm, alkotás, amely értő kezekben valódi művészetté válik.
Mit jelent a hímzés az én életemben? Egy fajta vonzalmat a gyökereimhez, azon kívül pedig a kikapcsolódást és a nyugalmat biztosítja számomra.
„Én pedig személy szerint azt érzem feladatomnak, hogy minél több gyermekben és felnőttben is elültessem a kézimunka szeretetét, hozzá jussanak ahhoz az élményhez, amit már nekem sikerült átéljek. Azt, hogy a kezem alól megszületik valami szép és értékes, és ez örömmel tölti fel a lelkemet.” (Sziromi Katalin: Egy tű, jó pár színes fonal, egy kis vászon és a tarka rét virágai, Szakdolgozat, 2010.)
Alföld Slow Egyesület: Köszönöm szépen a beszélgetést! Munkájukhoz további sok sikert és jó egészséget kívánunk!
Ajánljuk figyelmébe a rovat további cikkeit is!
Beszélgetés Polgármester úrral
Kettős-Körösmenti Vadásztársaság
Megjegyzés: Azokon a fotókon, amelyeken kiskorúak láthatóak és felismerhetőek a képen, a szülők hozzájárultak a fotók közzétételéhez.