Az Alföld Slow Egyesület „A hónap települése” programjának harmadik települése, Kunágota. A cikksorozat 4. részében Gábor László, a Kunágotai Közösségi Színtér és Helytörténeti Gyűjtemény művelődésszervezője válaszolt kérdéseinkre. Az Alföld Slow Egyesület nevében a kérdéseket Szőke Tünde tette fel.
Alföld Slow Egyesület: Kérem, hogy mutatkozzon be, mondjon néhány szót magáról! Mióta él Kunágotán?
Gábor László: Kunágotai születésű vagyok. A szüleim és a felmenőim is generációk óta ezen a településen élték a sokszor nehéz és embert próbáló életüket. 37 éve dolgozom a közoktatás és a közművelődés területén. 30 éve a Művelődési ház, vagy ahogyan most mondjuk a Kunágotai Közösségi Színtér a második otthonom. A közösségi feladatok mellett a munkám szerves részét képezi a település történetének kutatása, annak széles körű ismertetése és publikálása. Számomra nyilvánvaló, hogy a múltunknak köszönhetjük a jelent és a múltunkból építhetjük a jövőt. Tanulhatunk és taníthatunk belőle. Mindaz, amely körülvesz bennünket a közel s távoli múltunkból táplálkozik. Az elődeinktől kapott örökség meghatározza az identitásunkat. Őseink élete ragyogó példát mutat arra, hogy miként lehet a semmiből egy virágzó közösséget építeni, mint ahogyan tették ezt az 1844-ben ide települt dohánykertészek.
Alföld Slow Egyesület: Kérem, hogy mutassa be röviden a Helytörténeti Gyűjteményt!
Gábor László: Kunágota azon szerencsés települések közé tartozik, melynek lakói érdeklődnek a múltjuk iránt. A helytörténeti kiállítások több mint 20 éve szerves részét képezik a községi rendezvényeknek. 2014-ben a képviselő-testület úgy határozott, hogy a község újratelepítésének 170. évfordulója tiszteletére egy állandó kiállítóteret hoz létre a művelődési házhoz tartozó egykori kántorlakásban. Az öt helységben a néprajzi tárgyakon kívül nagyon fontosak azok a tablók és fotóanyagok, melyek Kunágota történetét mutatják be a középkortól napjainkig. A tárgyak és a fotók azonban önmagukban kevesek, azokat meg kell szólaltatni. Akik azt gondolják, hogy ez a település csak a Móra Ferenc által is „megénekelt” hosszú főutcájáról híres, akkor tévednek. Számtalan érdekességet rejt ez a település. Már az őskorban is lakott vidék volt, amit jól példáznak a tárolókban látható őskori szövőszék nehezékek. Itt találták meg 1856-ban a megye legjelentősebb avarkori fejedelmi kincsleletét, majd később Móra Ferenc honfoglaláskori lovas sírokat tárt fel. A Hunyadiak idejéből is őrzünk néhány emléket. A tablókon megelevenednek az egykori birtokos élet mindennapjai. Látható a Bíró, a Szilágyi, a Jakabbfy és az Urbán kastély fotója. Feldolgozásra került a két templomot felépítő „Bandi pap” története, aki előbb felépítette a katolikus templomot, majd a püspökkel történt összekülönbözése után állásából menesztették. Rövid ideig a budai népszínházban színészkedett, majd hazatérve áttért a református hitre és a reformátusoknak is templomot épített. A gyűjteményben látható a híres pomológus Bereczki Máté fő műve, a négykötetes Gyümölcsészeti Vázlatok című kiadvány is. Az épület udvari részében régi malomkövek és mezőgazdasági eszközök kerültek kiállításra. Ezek között talán a legfontosabb az a több mint száz éves szánkótalpra épített hombár, amelyt a gabona tárolására használtak.
Helytörténeti Gyűjtemény, fotó: Gábor László
Alföld Slow Egyesület: Hol lehet megtalálni az intézményét a településen?
Gábor László: Kunágota, Rákóczi u. 13. szám
Alföld Slow Egyesület: Milyen online felületeken érhető el az intézménye?
Gábor László: A községi önkormányzat honlapján.
Alföld Slow Egyesület: Milyen rendezvényeik, programjaik vannak vírusmentes időszakokban?
Gábor László: Az intézményt leginkább az óvodai és iskolás csoportok látogatják. A legkisebbeknek játékos formában próbáljuk bemutatni a régi életmódot és a régi korok használatai eszközeit. A nagyobbak számára rendkívüli történelem órát tartunk. Sajnos a vírus miatt félbe maradt a korábban meghirdetett Helytörténeti esték című előadás sorozat.
Alföld Slow Egyesület: Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Gábor László: Elsődleges feladat továbbra is gyűjteni és megmenteni a régi használati eszközöket. Több ezer archív fotóval rendelkezünk, melynek a katalogizálása jelenleg is folyamatban van. 2019-ben a község újra telepítésének 175. évfordulójára egy képeskönyvet jelentetett meg az önkormányzat. A könyv rekordidő alatt elfogyott, ami azt mutatja, hogy komoly érdeklődés van az ilyen jellegű kiadványra. Jelenleg tervben van az első kötet újra nyomtatása, de gondolatban már kezd összeállni a folytatás, tehát a második kötet elkészítése is. Ehhez azonban folyamatos adatgyűjtésre van szükség.
Időszakos kiállítás, fotó: Gábor László
Alföld Slow Egyesület: Miért ajánlaná a vendégek figyelmébe Kunágotát és intézményét?
Gábor László: Ugye nem meglepő, ha erre a kérdésre a történelemmel válaszolok? Ez a falu egy igazi „kincses település”. A középkorban ezen a tájon vezetett keresztül az Aradot Nürnberggel összekötő út, melyen a megnevelt lábasjószágot a külhoni vásárokba hajtották. 1848-ban a későbbi világutazó gróf Teleki Sándor néhány napig a kunágotai határban húzta meg magát miután halálra ítéltként megszökött az aradi várból. Ide kapcsolódik az a tény is, hogy a kunágotai Urbán báró nagyapja váltotta ki a hóhér kezéből a vértanú Leiningen holttestét. Még ma is látható az a ház ahol 1925-ben Móra Ferenc vendégeskedett az itteni ásatása kapcsán. Móricz Zsigmond 1931-ben az iskolában tett látogatása során lelkesedéssel tudósította az olvasóit arról, hogy ebben az alföldi faluban milyen tekintélye van a tanítónak, s milyen kézügyessége a tanítványnak. Az egykori bárói rezidencián vendégeskedett a magyar kormányzó Horthy Miklós a másik kastélyban filmet forgatott a ’30-as évek sztár színésznője Rökk Marika. 1937-ben Féja Géza írt a kunágotai gyermekek különös sorsáról, majd színre lépnek a kunágotai hírességek, hogy csak Szokolai Sándor zeneszerzőt, Ronyecz Máriát és Molnár Piroska színésznőket említsem. Azt gondolom, hogy mindezek olyan értékek, melyek igazolják az általam felvetett hipotézist, miszerint Kunágota valóban egy kincses község.
Alföld Slow Egyesület: Köszönöm szépen a beszélgetést! További sok sikert kívánok ehhez a gyönyörű munkához!
A rovat további cikkei:
Beszélgetés Polgármester úrral
Beszélgetés Alpolgármester úrral
A cikksorozat első települése Lőkösháza volt, a második Csabaszabadi.