Biharugra Békés vármegye északkeleti csücskében, Hajdú-Bihar és Békés vármegye, valamint a magyar-román államhatár találkozásánál fekszik. A természetes közigazgatási központja évszázadokig Nagyvárad volt, melyet a nagyhatalmak a Trianoni békeszerződéssel megszüntettek, ezzel együtt a település és az itt élők jövőjét is elvágták. A trianoni határ miatt Biharugra az ország legszélére került, ezzel elvesztve a kistérségen belüli addigi relatív központi szerepét is.
A település, valamint elődei 1950-ig, mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezték, ma Békés vármegyéhez, illetve a Szeged központú Dél-alföldi régióhoz tartozik.
A település páratlan természeti értékekkel és kultúrtörténeti emlékekkel rendelkezik. A falut körülhatároló halastavak közel 2000 ha-os vízfelületükkel Magyarország második legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. A halastavak és a peremterületeken található természetvédelmi kezelés alatt álló gyepek a Körös-Maros Nemzeti Park Kis- Sárrét tájegység részeit képezik.
Faluképi jelentőséggel bír a műemléki védettséget élvező református templom, illetve a falu közepén található korábban iskolaként is működő Bölöny-kúria. Ugyancsak országos műemléki védettséget élvez a szépen felújított kis-sárréti béresház is. Számos helyi védettségű régi épület (pl. a parókia épülete), tájház és falumúzeum is található még az előbb említetteken kívül is a településen.
Biharugra értékei (fotó: Szoboszlai Zoltán)
A falu büszke híres szülöttjére, a kétszeres Kossuth-díjas Szabó Pálra a magyarországi népi író mozgalom kiemelkedő alakjára. A település ápolja, őrzi az író emlékét és fenntartja a Szabó Pál Irodalmi Emlékházat.
Jövőbeni terv a határ menti kapcsolatok erősítése, a község aktív turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználása, alapozva a helyiek híres vendégszeretetére.
Több szálláshely is található Biharugrán.
Biharugra honlapja itt érhető el.
A közelben található tagtelepülésünk Vésztő, Gyomaendrőd, Sarkad, Doboz, Gyula.