Békéssámson Békés vármegye délnyugati részén, a megyehatáron található, a Száraz-ér mellett, Békéscsabától kb. 60 kilométerre.
Látnivalói között református és katolikus templomot, Székelykaput, 19. század elején épült magtárat, és egy „Török-hidat” (kétlyukú hidat) említhetünk.
Háromszáz éves kétlyukú híd („Török-híd”) (fotó: Békéssámson Önkormányzata)
A település nevét feltehetőleg első lakosai egyikéről kaphatta. Hosszú időn keresztül a Békés előtag nélkül, mint Sámson szerepelt az okiratokban.
Kétszáz éves magtár (fotó: Békéssámson Önkormányzata)
A tatárjárást követően a vidék teljesen lakatlanná vált.
Zsigmond király idejében a Hunyadi-család birtokai közé tartozott, akik aztán 1464-ben a nagylaki Jaksics családnak adományozták a területet. A török pusztítások idején, ismét elnéptelenedett a település, a vásárhelyi jobbágyok legelőként használták. 1552-ben a portyázó török csapatok elpusztították a falut.
1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára.
A XVIII. század első felében Károlyi Sándor tulajdonába került a terület, amit aztán makai gazdáknak adott bérbe. 1765-ben Károlyi Antal római katolikus vallású dohánytermesztőket telepített le itt, akik 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot építettek, amelyhez 1827-ben fatornyot építettek.
Katolikus templom (fotó: Békéssámson Önkormányzata)
A község 1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik. 1926-ban József főherceg fia, József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az első világháborús emlékművet.
A XX. század elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János sokat tett a községért, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakosainak száma ebben az időszakban rohamosan nőtt, a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt meghaladta a 4600 főt. A lakosság 80%-a ekkor földműveléssel foglalkozott.
Az 1950-es években négy éven át Magyar Ellenállási Mozgalom néven egy kb. húsz fős csoport tevékenykedett Békéssámsonon. Röplapjaikat – például „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja”, vagy „Ávós spicli, figyelünk!” szöveggel – országszerte terjesztették. A csoport tagjai közül két főt halálra, többeket pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek.
Békéssámson honlapja itt érhető el.
A közelben található tagtelepülésünk Csanádapáca, Csabaszabadi, Újkígyós, Csorvás.